Az Intézmény története

A felnőttek népművelésére az első kezdeményezést a református egyházmegye tette meg a szabadságharc után. 1851-ben már a Nagykunsági egyházmegye közgyűlése elrendelte a természettudományi könyvek beszerzését is. Kunmadarason 1877-ben az olvasókörök könyvállománya ezer kötet volt.

Az olvasókörök és a Népkönyvtár kezdeményezéséből terjedt el a különböző körökben (gazdakör, ipartestület, kaszinó) a könyvtári szolgálat, az iskolai, és a tanítói és a lelkészi könyvtár.

1949-től a körzeti könyvtárak létrehozása már szovjet mintára történt, s szocialista népkönyvtárügyet eredményezett. Az 1949-ben megindult, majd egyre gyorsuló ütemű könyvtáralapítások révén az 1950-es éves közepére minden településen volt közművelődési könyvtár. A lakóhelyi könyvtárakkal párhuzamosan a szakszervezetek munkahelyeken hoztak létre ezerszám hasonlókat. 1958-tól a falusi könyvtárak tanácsi kezelésbe adásával próbáltak segíteni.

1950-ban az Ipartestület épületében és gondozása alatt működött művelődési otthon és könyvtár. A polcokon elhelyezett könyvek, szebbnél szebb írások, versek, regények, segítették az emberek olvasni akarásának előmozdítását, a település közművelődési fejlődését, az igazi könyvtár kialakulását.

1961. november 23-tól a Sztálin út 15. szám alá költözött a művelődési ház, ezzel együtt a könyvtár is, ez ma a Karcagi út, ahol most is van az épület. Ez már egy igazi művelődési ház volt (szakköri termek, színházterem, öltözők, olvasószoba, televíziós terem), ahova az emberek a közösség miatt jártak és járnak ma is.

1967-től „József Attila” Művelődési Otthon néven működtek tovább. Intézményei:

  • Művelődési Otthon
  • Nagyközségi Könyvtár
  • Petőfi Filmszínház

1975. év újabb fordulópont az intézmény életében. A könyvár a művelődési ház épületében viszonylag kis terülten működött, amit a művelődési háznagyteremtől történő leválasztással növeltek meg. A gyerekkönyvtár területe 42 m2-rel már lényegesen nagyobb teret biztosított az olvasók számára.

A felnőtt és gyermekkönyvtár is egy-egy helyiségből állt, így ezek a helyiségek láttak el minden más funkciót is (könyvtárhelyiség, olvasóhelyiség, raktár, iroda, stb.). A területi gyarapodás azonban magával hozta a rendszerezettebb, átláthatóbb könyvtárat.


Nagyközségi Könyvtár (régi épülete)

1978. évben 6, míg 1981-ben mindössze 4 fiókkönyvtár működött. Az akkori körülmények között szükség volt a fiókkönyvtárra, tevékenységére, mivel helyhiánnyal küszködött a könyvtár. Közel 5000 kötet könyv nyert így elhelyezést a fiókkönyvtáraknál, és nem volt elhanyagolható az általuk toborzott olvasók száma sem.

Az intézmény rövid ideig, 1991. decemberig, mint Összevont Művelődési Intézmény működött. A könyvtár önkormányzati döntés alapján 1991 júniusában a művelődési házból átpakolt a Kálvin út 9. sz. alatt lévő épületbe, ami eredetileg bölcsőde volt. Itt kezdte meg működését 49m2-rel kisebb területen.

Kunmadaras Nagyközség Képviselő-testületének 2004. július 13-án tartott ülésen döntött a József Attila Művelődési Ház, a Nagyközségi Könyvtár és a Petőfi Filmszínház összevonásának tárgyában.

A három intézmény összevonása tárgyában 2004 júliusában meghozott döntésével a képviselő-testület megteremtette annak alapjait, hogy a létrejövő egységes intézmény magasabb szakmai színvonalon és hosszú távon alkalmas legyen a komplex, több funkciós közművelődési tevékenység ellátására, korszerű technikai eszközök befogadására és alkalmazására.

Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Képviselő- testülete 2004. szeptember 1-jei hatállyal közös igazgatású intézményként működteti a József Attila Művelődési Házat, a Petőfi Filmszínházat és a Nagyközségi Könyvtárat.

Az önkormányzat Képviselő-testülete a Művelődési Ház földszinti bővítéséhez adta hozzájárulását, így 2008 januárjában elkezdődött a földszinti épület-bővítés beruházása.

2008. augusztus 29-én átadásra került az új épületszárny, majd a következő év tavaszán a könyvtár állományának átköltöztetésére került sor a Kálvin útról. A hivatalos megnyitóra 2009. május 18-án került sor.

Ezzel megvalósult a fő célunk, hogy az eddig különálló épületekben működő intézmények által nyújtott szolgáltatások egy helyen legyenek az érdeklődők számára elérhetőek.

Bízunk abban, hogy a létrejött egységes intézmény magasabb szakmai színvonalon működik és hosszú távon alkalmas a komplex, több funkciós közművelődési és közgyűjteményi tevékenység ellátására, korszerű technikai eszközök befogadására és alkalmazására.

A József Attila Művelődési Ház és Nagyközségi Könyvtár intézményei:

  • Művelődési Ház
  • Könyvtár
  • Kossuth- Ház

 

Kossuth Tájház, helytörténeti gyűjtemény

 

Az itt található anyag nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe is.

A történelem tantárgy tanítása nagy mértékű változáson megy át napjainkban. Ma minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.


Kossuth - Ház

Feladatai közé tartozik a közösségi emlékezet gazdagításához, a kulturális élet eseményeiről készült dokumentumok gyűjtése, őrzése, közismertté tétele.

A műemlék jellegű népi lakóház, a XVIII. sz. végén Hortobágy nyugati szélén lévő lakóház – az egykori kunkapitányi ház a Szolnok – Kunhegyes – Madaras – Debrecen közötti őszi kereskedelmi út mentén épült. A történeti kutatások szerint – megerősítve a helyi hagyomány Kossuth Lajos 1849. július végén itt szállt meg, amikor Görgey Artúrral tervezett tiszántúli találkozóra sietett.

Az impozáns háznak az utcára néző végén három nagy ablaka van, az udvaron lévő boltíves verandája pedig kiemeli a községszéli szerényebb lakóházak közül. A lakás beosztása a parasztpolgár és kisnemes igényét egyszerre mutatja.

 A nagykunság népe – közöttük kunmadaras lakói – bíztak a szabadságharc győzelmében. Ennek bizonysága, hogy Kunmadaras, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhegyes 24 óra leforgása alatt háromezer fogatot állított elő, amivel a kormány költözködését segítették. A magyar korona is ezen az úton haladt, eszerint Bónis Sámuel élete kockáztatásával rejtegette, őrizte nemzeti ereklyénket Kunmadarason egy éjszaka.

A Kunmadaras története c. munkában a következőket olvashatjuk: „A cári csapatok előre nyomultak, s július 26-án Füredet fenyegették. Innen írta Korponay ezredes utolsó segélykérő levelet a Nagykunságra. Népfelkelést rendelt el, s a nagykunságiak gyülekező helyéül Kunmadarast jelölte. Kossuth Lajos ez időben Görgeyvel akart találkozni Karcagon, vagy Debrecenben. Útja során azonban csak Madarasig tudott eljutni. Ekkor hallotta a hírt a cári csapatok előretöréséről. Eszerint Kossuth Lajos a Tóparton, a mai Nagy Gergely féle házban szállt meg, ahol az egyik asztallap aljára írta a nevét. Ezt az asztalt sokáig emlékként őrizte a család. Erre az asztalra, Kossuth Lajos itteni tartózkodását bizonyító írásra több szemtanú is emlékezett…”

 Az 1980-as évek közepén – az akkori nagyközségi vezetés, szépen felújította e fontos történeti épületet, azzal a komoly elgondolással, hogy benne az 1848-48-es szabadságharc történeti és irodalmi emlékeit magábafoglaló gyűjteménynek készítsen helyet. 1990-ben a képviselő-testület határozatilag kimondta: hogy a Kossuth Ház szabadságharckori néprajzi és irodalmi emlékek gyűjteményének helyéül használható fel.

 

(Forrás: Ötvös László: Szabadságharc-kori emlékek Kunmadarason. 1994.)
 
 
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
     

Kunmadaras Nagyközség honlapja - 2015. Minden jog fenntartva