Kunmadaras Nagyközség honlapja  
 

 

 

Kunmadaras története

Kunmadaras, Jász – Nagykun - Szolnok megye északkeleti részén, a Hortobággyal határos területen fekszik. A Nagykunság legészakibb községe. Kunmadaras neve kéttagú szóösszetételből alakult ki, a „kun” nép nevéből és a „Madaras” nevű család nevéből.

A község területe már az Árpád-korban is szállásterület volt. Története azonban Madaras György jászkunkapitány birtokba helyezésével kezdődött a XIV-XV. század fordulóján. A letelepedett őslakosság nomád állattenyésztéssel foglalkozott és pásztortársadalomban élt. A letelepedést elsősorban gazdasági tényezők tették elkerülhetetlenné, amely akkor igen nagy ellenállásba ütközött. A társadalmi fejlődés menetét azonban csak késleltetni tudták ellenállásukkal, de a feudalista társadalom kialakulását nem tudták megakadályozni. Madaras György, mint szálláskapitány irányította a falu életét és gazdálkodását.

Szálláskapitányuk alatt nem volt könnyű sorsa a falu lakosságnak. A katonáskodás és a földművelésre kényszerítésre miatt a XV. sz. elején állandó összeütközésre került sor. A földesurak elleni harc egybeesett az ország számos más helyén a XV-XVI. Sz. fordulóján megindult antifeudalista mozgalmakkal.

A nagykunságiak helyzetük javulását az 1514. évi nagy parasztháború győztes kimenetelétől várták, ezért vettek részt Dózsa György seregében. A parasztháború leverése után a nemesség a parasztság elnyomására igyekezett. A Nagykunságot azonban nem sikerült leigázniuk.

A török hódítás ideje alatt a lakosság száma megfogyatkozott, ezért befogadtak máshonnan érkező idegen elemeket is. A török hódítás megszűnésével nem fejeződött be Madaras életében a megpróbáltatások időszaka. A Nagykunság szabad privilégiummal rendelkező vidék volt, nem tartozott földesúri hatalom alá. Az elnéptelenedett területet a császári udvar új szerzeménynek tekintette, és kincstári tulajdonnak nyilvánította, majd a bécsi kormány Lipót császár udvari kincstárának pénzügyi rendezésére eladta a Német Lovagrendnek. Ezzel a Nagykunság, benne Madaras falu régi kun kiváltságainak elvesztésével jobbágysorba süllyedt és a Német Lovagrend hűbérbirtokosává vált.

A redempció előtti időben sok új lakos költözött a faluba. A népesség száma ugrásszerűen megnőtt, már a XIX. sz. elején eléri azt a számot, amely a XX. századot is jellemzi. Kunmadaras lakossága csaknem teljes egészében református. A redempcióban saját határán kívül megváltotta a környező településeket is. Így egy időre fellendült a gazdasági élet. A föld minősége azonban jóformán csak legeltetésre volt alkalmas. Országos hírű állattenyésztés alakult ki a Nagykunságban és Kunmadarason.

Ipari és kereskedelmi élet számottevően csak a redempció után kezdődött el. Az áruforgalom legfőbb anyagát az állattenyésztés szolgáltatta, a község életét a mezőgazdasága határozta meg.
A századfordulótól kezdve a virágzó állattenyésztés csökkent. Az ipari élet a mezőgazdasághoz képest nagyobb mértékű fejlődésen ment át. A malomipar és a téglagyártás vált nevezetessé. Jelentős volt a kisiparosok száma is.

 
 
 
 
 
 
   

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
   
 
   
 
 
   
 
 
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
     
Kunmadaras Nagyközség honlapja - 2015. Minden jog fenntartva