Látnivalók

Kunmadaras Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi szegletében fekszik, közel a Hortobágyhoz. Az 5877 fő lakosú település Karcagtól 16 km távolságra van. Közúton a 34. számú úton, vasúton a Karcag - Tiszafüred vonalon közelíthető meg.

A környék az Ápád-korban feltehetően az Aba, az Örs és Bors nemzetségek szállásterülete lehetett, ám az Üllő és a Tomaj nemzetség birtokai is ezen a részen feküdhettek. A betelepített kunok és a Tomaj nemzetség között hosszú ideig folytak a birtokjogi küzdelmek, melynek 1391-ben Madaras György jászkapitány birtokba helyezése vetett véget. A Jászkiséren lakó kapitány kapta meg a mai madarasi határ északi részét, s ezzel a kunok javára dőlt el a birtoklásjogi vita. Mátyás király idejében Madarast már a Kolbászszékhez tartózó kun településként tartják számon.

A településre a mai napig hatnak a nagykunsági mezővárosi sajátosságok. A református vallás mindig is meghatározó volt itt, ezt jelzi a nagyméretű, erődszerű református templom (Kálvin út 4.). A jelenleg is látható templom a XVIII. században épült. A hozzáépített hatalmas méretű torony visel leginkább barokk stílusjegyeket, mivel a templomot az 1860-as években átalakították. Itt őrzik azt a széket, melyben Kossuth Lajos foglalt helyet, amikor Kunmadarason tartózkodott.

A kereszthajós templom kelet-nyugati fekvésű, tengelyének nyugati homlokzata előtt áll a 33 m magas tornya. A torony és a hajó földszintjén félköríves ablakai, a hajó emeleti részének félköríves ikerablakai vannak. A késő barokk stílusjegyeket hordozó torony mellett a hajó neoromán és klasszicista elemeket tartalmaz. Négy bejárata van. A belső térben mind a négy égtáj fele karzatok találhatok, az ülőhelyek száma 2000. A debreceni Nagytemplomban lévő mintájára készült a szószék, a Mózes-szék, valamint az Úr asztala. Az orgonáját 1883-ban építették. A templom részleteiben neoklasszicista. Három harangja van, 1463 kg, 608 kg, és 180 kg. A templomban Kossuth Lajos is járt, székét ma is őrzik.

A Község keleti szélén, a Bibó István út 1. szám alatt műemlék jellegű népi lakóház áll, melyet a VXIII. Század végén építettek. Az itt található anyag nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad a település régi életébe is. A Hortobágy nyugati szélén lévő lakóház - az egykori „kunkapitányi ház” - a Szolnok-Kunhegyes-Madaras-Debrecen közötti ősi kereskedelmei út menten fekszik. A történeti kutatások szerint - megerősítve a helyi hagyományt - Kossuth Lajos 1849. július végén itt szállt meg, amikor Görgey Artúrral tervezett Tiszántúli találkozójára sietett. A lakóház ma Kossuth-tájház.
(Nyitva: hétfőtől - péntekig 14 - 16 óráig, hétvégén előzetes bejelentkezéssel. Telefon: 59/327-401)

A település gazdag természeti értékekben, hisz a Kunmadarasi-puszta, és a Kunkápolnási mocsár a Hortobágyi Nemzeti Park része. Országos jelentőségű védett területek. Igazi háborítatlan puszta van itt gazdag növény- és állatvilággal.

A tájegység legszebb és legértékesebb területe a Kunmadaras határában lévő 3 ezer hektáros Kunkápolnási mocsár, ami csak a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága engedélyével látogatható. Információ és bejelentkezés: Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága, Debrecen, Sumen út 2.
Telefon: 52/349-922

További látnivalók:

Első világháborús emlékmű, mögötte pedig az 1890-ben
 eklektikus stílusban épült emeletes községháza

Második világháborús emlékmű az iskola előtti parkban

Az 1946-os pogrom áldozatainak állított emlékmű
 az áruház melletti parkolóban

Kossuth Tájház, helytörténeti gyűjtemény

(5321 Kunmadaras, Bibó I. u. 1.) 

Az itt található anyag nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe is.
A történelem tantárgy tanítása nagy mértékű változáson megy át napjainkban. Ma minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.

Kossuth Tájház

Feladatai közé tartozik a közösségi emlékezet gazdagításához, a kulturális élet eseményeiről készült dokumentumok gyűjtése, őrzése, közismertté tétele.
A műemlék jellegű népi lakóház, a XVIII. sz. végén Hortobágy nyugati szélén lévő lakóház – az egykori kunkapitányi ház a Szolnok – Kunhegyes – Madaras – Debrecen közötti őszi kereskedelmi út mentén épült. A történeti kutatások szerint – megerősítve a helyi hagyomány Kossuth Lajos 1849. július végén itt szállt meg, amikor Görgey Artúrral tervezett tiszántúli találkozóra sietett.
Az impozáns háznak az utcára néző végén három nagy ablaka van, az udvaron lévő boltíves verandája pedig kiemeli a községszéli szerényebb lakóházak közül. A lakás beosztása a parasztpolgár és kisnemes igényét egyszerre mutatja.
A nagykunság népe – közöttük kunmadaras lakói – bíztak a szabadságharc győzelmében. Ennek bizonysága, hogy Kunmadaras, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhegyes 24 óra leforgása alatt háromezer fogatot állított elő, amivel a kormány költözködését segítették. A magyar korona is ezen az úton haladt, eszerint Bónis Sámuel élete kockáztatásával rejtegette, őrizte nemzeti ereklyénket Kunmadarason egy éjszaka.
A Kunmadaras története c. munkában a következőket olvashatjuk:

„A cári csapatok előre nyomultak, s július 26-án Füredet fenyegették. Innen írta Korponay ezredes utolsó segélykérő levelet a Nagykunságra. Népfelkelést rendelt el, s a nagykunságiak gyülekező helyéül Kunmadarast jelölte. Kossuth Lajos ez időben Görgeyvel akart találkozni Karcagon, vagy Debrecenben. Útja során azonban csak Madarasig tudott eljutni. Ekkor hallotta a hírt a cári csapatok előretöréséről. Eszerint Kossuth Lajos a Tóparton, a mai Nagy Gergely féle házban szállt meg, ahol az egyik asztallap aljára írta a nevét. Ezt az asztalt sokáig emlékként őrizte a család. Erre az asztalra, Kossuth Lajos itteni tartózkodását bizonyító írásra több szemtanú is emlékezett…”

 Az 1980-as évek közepén – az akkori nagyközségi vezetés, szépen felújította e fontos történeti épületet, azzal a komoly elgondolással, hogy benne az 1848-48-es szabadságharc történeti és irodalmi emlékeit magában foglaló gyűjteménynek készítsen helyet. 1990-ben a képviselő-testület határozatilag kimondta: hogy a Kossuth Ház szabadságharckori néprajzi és irodalmi emlékek gyűjteményének helyéül használható fel. 

(Forrás: Ötvös László: Szabadságharc-kori emlékek Kunmadarason. 1994.)